Bikinik az Olimpián

Szerzô: Balazs - 2012. július 28. szombat

A Királynő Lovasőrségének laktanyáját alakították át homokos tengerparttá. Néhány hete még ezrei kattogtak fényképezőgépeikkel és mobiljaikkal London egyik legturistásabb helyszínén. A szőrkucsmás, sosem mosolygó lovas őrségváltás azonban a Játékok idejére átköltözött a Buckingham Palotához. A ló ürülék szagos helyszínt 5000 tonna homokkal töltötték fel és egy lenyűgöző „mobil” stadiont húztak fel, ahol 15 000 rajongó szurkolhat egyszerre kedvenc strandröplabda csapatának.

A háttérben a London Eye óriáskerék, a közelben a Miniszterelnök rezidenciája, a Downing street 10, a Királyi Kincstár, a Big Ben és a Parlament. Ritkán van ennyire a központban egy ilyen jellegű verseny. Hátborzongató a hangulat, felettünk helikopterek pásztáznak, a stadion izgatottan várja a következő mérkőzést.  Az izzadtság, édeskés ízek és valami megfoghatatlan, nemzetközi fűszer illata keveredik. Ez lehet az Olimpia hivatalos illata, ami a helyszínek minden szegletét bejárja.

A bejárat előtti úton olimpiai és brit zászlók sorakoznak, több száz önkéntes és irányító segíti a gyors bejutást. Pár perc alatt átjutok a biztonsági ellenőrzésen, ami szinte megegyezik a repülőtéri átvizsgálással. A mosdók tiszták és van belőlük dögivel, a sor is gyorsan halad. Popcorn és vattacukor árus nincs, gourmet burger, BBQ és fish&chips pult azonban annál több. Egy korsó sör 1600 forint, egy pohár bor 1800, a kólák 825 forintért kaphatóak, de van tíz fontért hivatalos programfüzet, ötért pedig napi újság. Csak úgy repkednek ki az ember pénztárcájából a színes és nagyméretű papírpénzek. Nem érdemes csak a hitelkártyára hagyatkozni, hiszen ha nem rendelkezünk a Játékokat szponzoráló cég által kibocsájtott bankkártyájával, akkor csak készpénzzel fizethetünk.

A strandröplabda
Két kétfős csapat mérkőzik egymással, általában mezítláb egy homokos pályán. A 19. század végén egy amerikai tesitanár találta ki a sportot, aki a kosárlabda, kézilabda és tenisz elemeit kombinálta. Santa Monicán, Kaliforniában állították fel az első állandó hálót. Innen indult világhódító útjára. Versenyszerűen a második világháború után kezdték el játszani, de csak 1996-ban vált olimpiai sportággá Atlantában. Pekingben a női és férfi versenyt is az amerikaiak nyerték. Egy mérkőzés három szettből áll, játékonként 21 pontot kell gyűjteni, két pont előnnyel lehet csak nyerni. Ha döntetlen az első két szett, a harmadik szettnél 15 pontig tart a küzdés.  

A stadionban már belépéskor fantasztikus hangulat volt, energiabomba slágereket pörgetett a DJ, bikinis macák, napolajos fenekek és szörfdeszkahasú srácok táncoltak a homokban. Ha nem díszelegnének a vöröstéglás épületek a nézők mögött, azt gondolnám, hogy Rio-ban vagy valahol Kaliforniában járunk. Amint elfoglaltam a helyem, önkénytelenül is mosolyra fakadtam. Ezt hozza ki az Olimpia még azokból is, akik nem rajonganak különösebben a sportmérkőzésekért.

A helyszíni kommentátor díszes angolsággal buzdított a szurkolásra, „Olé”-t kiabálva, „We Will Rock You”-ra dübörögve kezdődött a férfi kínai-svájci összecsapás. „Kiabáljatok olyan hangosan, hogy a Királynő is meghalja! – mondta az első ázsiai pont után. A férfiakat a cseh és osztrák női csapatok követték, majd a brit és kanadai férfi duo összecsapása zárta számomra a programot. A kanadai srácok 70 km/h-ás sebességgel csapták le a labdákat, őrjöngött a tömeg, akik 90%-a természetesen a helyi erőknek drukkolt.

Felejthetetlen élmény marad életem első olimpiai mérkőzése.

További részletek a Samsung Global Blogger oldalon

 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Címkék:

Bikinik az Olimpián bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva | Kategória: Nincs kategorizálva

Comments are closed.