Szerzô: Balazs - 2011. június 27. hétfő
Mindenki ódákat zeng a mauritiusi ételekről. Itt volt az ideje, hogy a Club Med sous-chefjének a sous-chefje legyek egy délutánra. Hatalmas élmény volt a lemenő nap perzselő aranysárgájában főzőcskézni úgy, hogy mellettem vizisíeltek.
Videsh Teelokee-val három ételt készítettünk el. Az ételek elkészítése rém egyszerűnek tűnt, otthon a legnagyobb problémát az alapanyagok beszerzése okozhatja. Hölgyek, urak, tessék nekilátni a főzésnek! Hasonló recept ötleteket a kommentekben várok!
Tonhal carpaccio Mauritiusi polip saláta
Vörös tonhal pörkölt
Szerzô: Balazs - 2011. június 23. csütörtök
Ma vizisí bemutató volt a szállodában. Amíg nálunk a Hortobágyon a Puszta ötös a lovakon bemutatózik, itt Mauritiuson ugyanez történik a vízben lovak nélkül.
Annyira megtetszett a vízen siklás, hogy én is felcsatoltam a léceket és nekivágtam az Indiai óceánnak. Csetlések, botlások és a kötelező pucsítás a videón!
Szerzô: Balazs - 2011. június 23. csütörtök
Sok naplementét láttam már, de ilyen csodálatos még talán soha. Úgy döntöttem készítek egy sorozatot a világ leggiccsesebb naplementéiről (a szó nemes értelmében).
Mauritiuson a nap korán nyugszik: most épp tél van itt, ezért délután fél hatkor már elkezd pislákolni a napkorong és fél órával később már el is bújik az Indiai óceánban. A nappalok így relatíve rövidek, pláne az olyanoknak, mint én, akik szeretnek sokáig aludni. Azt hiszem itt nincs mese, korán kell majd felkelnem.
Vörös-pink-narancs-lila és sárga színáradat következik. Figyelem! Szigorúan giccses fotók következnek!
klikk ide a folytatásért…
Szerzô: Balazs - 2011. június 20. hétfő
Elindultunk Mauritiusra, a bőröndöm tele naptejjel és lenge pólókkal, annak ellenére, hogy a szigeten most a “zord tél” az úr. Ilyenkor 30 fok felé ritkán megy a hőmérő higanyszála.
A tervek szerint bejárjuk a szigetet, a Dodó madár nyomába eredünk, iszunk a helyben szüretelt vanília teából, kipróbálunk két Club Med szállodát, megtanulok vízisíelni és még egy akrobata iskolába is ellátogatok.
Amíg az élményeket első kézből nem tudom átadni, íme egy kis ízelítő a szigethez:
klikk ide a folytatásért…
Szerzô: Balazs - 2011. június 20. hétfő
Szerzô: Balazs - 2011. június 19. vasárnap
Szerzô: Balazs - 2011. június 19. vasárnap
Szerzô: Balazs - 2011. június 17. péntek
(fotó www.hazisafrany.hu)
Ha New York, akkor hedonizmus, dolce vita és persze elmaradhatatlanul NY cheesecake! Ez egy leegyszerüsített változat, amit kimondottan ajánlok a hétvégi bulizások fénypontjaként. A citrusos eperkompót igazán különlegessé teszi ezt az amúgy is meglepően finom és könnyű nyári desszertet. Ráadásul nem kell órákig gőzölve sütni, és utána egész éjjel pihentetni, mint az eredeti változatot. Ha kora délután nekilátsz, este már tálalhatod is a barátoknak és kéjes gyönyörűséggel nézheted, ahogy megkóstolják, és boldogságukban sírva lemennek hídba. Az meg azért valami, nem? 
A sziruphoz
125 g cukor
225 ml víz
2 lime leve és finomra reszelt héja
6 kaffir lime levél, apróra tépve (gourmet vagy távol-keleti boltban kapható)
225 g eper, megtisztítva
A tortához
150 gr jó reggelt keksz (én csokoládésból csináltam)
50 gr vaj
200 gr cukor
375 gr philadelphia krémsajt
250 gr görög joghurt
175 gr tejszín
1 rúd vanília
csipet só
- Főzz szirupot a cukorral majd tedd bele a lime leveleket, a citromhéjat és levet. Hagyd kihűlni és pácold bele a félbevágott epreket néhány órára, de akár egész éjszakára.
- Törd mozsárban porrá a kekszet, keverd össze az olvasztott vajjal és 2 ek cukorral, majd nyomkodd 20 cm-es, sütőpapírral kibélelt tortaforma aljába. Én betettem a sütőbe 5 percre 200 fokon, hogy jobban összeálljon, de igazán nem muszáj!
- Verj a hideg tejszínből habot majd add hozzá a joghurtot, sajtkrémet, a vanília rúd kikapart belsejét, a maradék cukrot és sót. Keverd az egészet homogén masszává, öntsd a kekszalapra és rakd a hűtőbe legalább néhány órára.
- Ha összeállt, halmozd a tetejére az pikásnas savanykás epret és tálald a hálás vendégelnek.
Szerzô: Balazs - 2011. június 16. csütörtök
A hajókázásnak vége, már New Yorkban vagyok néhány napig. Imádom ezt a várost, a nyüzsgést, a rohanó embereket, a fiatal művészek bohém életstílusát, azt, hogy itt mindenki olyan lehet, amilyen csak akar. Ha különc vagy, nem férsz a bőrödbe, meg akarod váltani a világot vagy éppen el akarsz bújni előle, akkor irány New York.
Tizensokadjára vagyok már a városban, pelyhes fiúként érkeztem először és már akkor megfogott valami, aztán visszatértem évről évre. Gimis koromban a negyedik osztályt Coloradoban töltöttem ösztöndíjjal egy családnál, de nem nyugodtam meg a Sziklás hegységben, átugrottam akkor is ide. Néhány éve pedig közel két hónapot töltöttem az Empire State Building egyik 71. emeleti irodájában, amikor a Magyar Turizmus Zrt. gyakornoka voltam. Arról a néhány hétről és az élményeimről írtam egy színes-szagos blogot, amit ide kattintva meg is tudsz nézni.
klikk ide a folytatásért…
Szerzô: Balazs - 2011. június 14. kedd
Utazni csak stílusosan szabad, pláne ha az ember a világ talán legkozmopolitább városából vág neki az útnak. Tanulva a korábbi hibámból, hogy nem lehet slendriánul felöltözni egy transzatlanti járathoz, a New York – Budapest útvonalat ingben, zakóban és “makkos” cipőben kezdtem meg. Bíztam egy lehetséges upgrade-ben, ami azt jelenti, hogy a turista osztályú repjeggyel businessen utazol. Nem könnyű egy ilyet megcsípni, de az American Airlines-nak köszönhetően a közel tíz órás utat kényelemben töltöttem.
klikk ide a folytatásért…
